Reggeltől estig kiléptem a látómezőbőlészre sem vettem, hogy csupán életben vagyok ,éppen hogy túlélekegy hemzsegőt világban…Egy hangot se hallani az ajkaimróltúl sok időt töltöttem el így, kifordítvaA bőröm hideg az emberi érintéshezEz a vérző szív már nem ver…